Építkezni szeretne? De hogyan is kezdjen hozzá? Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a fejünkben elképzelt ház felépüljön? Továbbá milyen úton jutunk el az engedélyek kiadásáig? Nos, legyen szó akár családi ház, akár egy kis nyaraló vagy társasház építéséről legalább fél évet kell szánni a tervezési fázisra. Manapság már a tervezési, engedélyeztetési folyamat tovább tarthat, mint maga a kivitelezés, az építkezés.
Mi alapján válasszunk építészt?
Elsősorban ne a munkadíj, hanem a referenciamunkák legyenek az irányadók! Az építészek szívesen terveznek ‘stílusukban’, általuk preferált építészeti irányzatba illő épületet, így korábbi munkáikat mindenképp érdemes feltérképezni. A gyakorlat teszi a mestert – népi építészeti jellegzetességeket felvonultató családi ház tervezésével lehetőleg ne olyan építészt bízzunk meg, aki modern, városi lakások tervezésében járatos, mint ahogy energiatakarékos épület, passzívház tervezését sem célszerű olyan építészmérnökre bízni, akinek hiányosak ezen ismeretei, vagy nem elkötelezettje a „zöld irányzatoknak”.
A tervezővel folytatott első személyes konzultáció alkalmával általában felmérhető, hogy van-e esély a közös munkára. Az építtetők információgyűjtés szándékával több építészt, gépészmérnököt, kivitelezőt stb. felkeresnek. A szakemberek többsége ilyen alkalmakkor nem számol fel óradíjat, ugyanakkor sok hasznos információval látják el a potenciális ügyfeleket. Előfordul, hogy az építtető megfeledkezik az etikettről, s akár 2-3 órán át ‘feltartja’ a szakembert. Az ingyenes konzultáció lehetőleg ne tartson egy óránál tovább! Természetesen más a helyzet, ha egyértelmű a megbízási szándék, vagy már létrejött a megállapodás.
Az építtető és tervező között – ideális esetben – bizalmi kapcsolat alakul ki. Az építészmérnök munkája során temérdek privát információ birtokába jut. A család anyagi helyzetéről éppúgy tudomást szerez, mint a család belső dolgairól: a háziasszony, a családfő, a gyerek(ek) kedvenc időtöltéséről stb.
Mielőtt az építész nekilát a tervezésnek, kérdések sorát intézi a családhoz – nem kell emiatt feszengeni, ez az elvárható viselkedés. Baj akkor van, ha a tervező nem kérdez! Egy jó építész nemcsak az építtető igényeit, a család életmódját térképezi fel, de a tervek megvalósításának korlátjaira is figyelmeztet, vagy ellenkezőleg: olyan plusz lehetőségekről tájékoztat, amelyek elkerülték eddig az építtető figyelmét.
Tervezési fázisok
Az építésszel kötött megállapodás alapvetően három tervezési fázisra vonatkozik: a vázlatterv készítésére (előkészítő terv), az engedélyezési, illetve a kiviteli tervkészítésre. Mindegyik munkafolyamat más-más szempontokat helyez előtérbe, bár az egyes tervek között vannak átfedések. A megállapodás létrejöttekor – annak részeként – célszerű a tervezési munkadíjban megállapodni.
Vázlatterv: nem érdemes elsietni!
A tervező első feladata, hogy a leendő házat – az építtető igényeinek figyelembevételével – formába öntse. Felvázolja először a ház testét, az első skicceken látható miként helyezkedik el, mekkora helyet foglal a telken, mennyire idomul a természetes és épített környezethez. Ebben a munkafázisban kerül sor a ház külső-belső méretezésére, a helyiségek felosztására. A vázlatterv persze tetszés szerint módosítható.
A vázlatterv általában 1:200 léptékű, alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat tartalmaz, része a költségbecsléshez és az építési engedélyhez szükséges mutatók felsorolása: a beépített alapterület megjelölése, a főbb építménymutatók megfogalmazása. Pluszként látványterv is készülhet a vázlattervhez.
A vázlattervvel a rutinos építészek négy-öt hét alatt elkészülnek. Ahhoz azonban, hogy igazán különleges, szép munka szülessen, több hónapra, olykor esetleg fél évre is szükség lehet.
Engedélyezési és kiviteli tervek
Ha az építtető elfogadta a vázlattervet, kezdődhet az engedélyezési terv összeállítása. Az engedélyezési tervfázisban a megrendelő még szabadon kezdeményezhet módosításokat: csökkentheti, növelheti a méreteket, a tető hajlásszögét, a beépítendő anyagokat. Az engedélyezési terv magában foglalja – egyebek mellett -, hogy a létesülő lakóingatlan hány méterre esik a szomszédtól, milyen magas, milyen széles, százalékosan mekkora a telken a zöld és a burkolt területek aránya. Szerepelnek a terven a homlokzat paraméterei, a benapozás és hőszigetelés jellemzői. Az engedélyezési terv azokat a műszaki paramétereket rögzíti, melyek alapján az építési engedély kiadható.
Az elkészült terveket, műleírásokat, számításokat, szakvéleményeket, tulajdoni viszonyokat, építési előírásokat minden esetben dokumentálni kell.
Szükség lesz a hivatalos helyszínrajzra, a kéményseprő szakvéleményére (amennyiben a háznak van kéménye, ugyanis a passzívházaknál elhagyható a kémény), a tulajdoni lapra, a hőtechnikai igazolásokra, bonyolultabb alapozású épület esetében talajmechanikai szakvéleményre, lejtős telek esetében geodéziai felmérésre, ezen felül természetesen az engedélyezési tervekre és a tervezői nyilatkozatra.
Ha készen vannak a papírok, összekészítették az összes dokumentumot akkor lehet beadni az illetékes Építésügyi Hatóság részére.
